2013. január 21.

More love...

Amikor találkozol Valakivel, aki tetszik és az a Valaki, viszonozza az érdeklődésed, egy időre mindig megváltozik a világ. A szíved majd kiugrik a helyéről, ha megölel; remegsz, ha meglátod; zavartan mosolyogsz, elpirulsz, ha rád néz... (Ha ezeket nem érzed, biztos, hogy rossz emberrel vagy rossz helyen! Biztos nem Ő az! Keress tovább! :))




Szebben csiripelnek a madarak, a magassarkúd sokkal kényelmesebb, mint egyébként, a szájfénykollekciód a fiók mélyén porosodik, felesleges is felkenni... A beceneved Nyuszira, Cicára, vagy Baby-re változik.
Az időd nagy részét az ágyban töltöd, ennek ellenére negyed annyit alszol, mint egyébként.
Legszívesebben minden perced Vele töltenéd, még egy Gossip Girl részt is kihagysz, csak azért, hogy eggyel több csókot lophass Tőle. 
Nem nő szőr a lábadon, és ébredéskor mentol illatú a leheleted. :)





Nincsenek gondjaid, nem érzed a szomjúságot, eszedbe sem jut, hogy kócos vagy, és még az evésre is sajnálod az időt.
A világ izgalmas játszótérré változik. Elkezdesz kibontakozni, tele vagy energiával, rengeteget mosolyogsz, a giccsben is meglátod a szépet...



Telnek a napok, a hónapok, az évek... Már jól ismered azt a mosolyt, az ágyban töltött idő nagy részét pihenésre fordítod, előkerülnek a rúzsok. Tudod mit fog rendelni, ha elmentek vacsorázni, csillagtérkép van a fejedben az anyajegyeiről, szinte már észre sem veszed, amikor olyan édesen jobbra húzza száját.

Szereted, szeret, jó vagy hozzá, jó hozzád. Kialakul a közös nyelvetek, amit csak ti értetek. Hagyományaitok és szokásaitok vannak. Reggelente elkészíti a kávéd, pontosan úgy, ahogy már évek óta minden reggel, langyosan, sok tejjel, egy cukorral. Ha te kelsz előbb, te gyártod le az övét is. Kevés tejjel, cukor nélkül, a barna bögrében.




Továbbra is kedveljük a másik társaságát, kimossuk a zoknijait, ha boltba megyünk tuti kerül a kosárba a kedvenc csokijából, ha a nap végén hazaér, elcsattan a szokásos szájra puszi, a kérdést is feltesszük: "Milyen napod volt?"

De valahogy elfelejtünk úgy igazán szeretni. Elfelejtjük milyen egy igazi, belülről jövő "csakúgyölelés", egy órákig tartó csók, egy bújós filmnézés, amiben a főszereplők MI vagyunk, minden, ami a vásznon megy, csak mellékes... Elfelejtjük igazán értékelni amink van. Elengedjük azt a rengeteg csodát, amit a kapcsolat elején kaptunk a másiktól. Természetessé válik mindaz, ami korábban különlegesnek számított.




Csodálva nézem azokat a párokat, akik sok sok együtt töltött év (házasság, gyerekek, unokák, viharok, mosolyok, betegségek, nélkülözés, könnyek, kacagás...) után is kéz a kézben sétálnak, összebújva ücsörögnek egy padon, csókkal köszöntik egymást, szeretettel és tisztelettel fordulnak a másikhoz. 
Ha ilyennel találkozom, mindig elfog az érzés: Remélem így lesz majd velünk is. 
És már itt el is rontom a dolgot. Mert ezt nem remélni kell, hanem hinni benne, eldönteni és csinálni.







10 megjegyzés:

  1. agyon jó bejegyzés volt, annyira jó szófordulatokat használtál és tetszett a mondanivalója is :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! :) Örülök, hogy tetszett!

      Törlés
  2. szüleim több mint 40 éve házasok, a mai napig nem hallottam őket veszekedni vagy egyetlen rossz szót szólni egymásra. illetve anyukám néha mondja apukámnak hogy milyen fárasztó:D ez meg tény.:D
    apumnak a mai napig ugy van beírva a telojába anyukám hogy: drágám:) és a mai napig csókkal köszönnek egymásnak:)
    tökéletes példa és én is ezt szeretném:))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jahaaj, ez olyan szép... :) Olyan jó ilyet hallani, látni, olvasni...

      Törlés
    2. amúgy igen:)) mostanában hogy egyre több gyökér pasit vonzok be, egyre többször gondolok szüleimre és ők tartják bennem a lelket, a példájuk:)

      Törlés
    3. :))) Biztos vagyok benne, hogy eljön majd a te herceged is! Szép vagy, fiatal, csinos, életvidám... Előbb utóbb egymásra találtok! ;)

      Törlés
  3. Jaj, ezen annyira meghatódtam! :) Szép írás! :)

    VálaszTörlés
  4. Nagyon szuper írás volt és nagyon igaz, én is meghatódtam rajta! :)

    VálaszTörlés